|
|
Írta: Tóth Máté
Az e-könyvek és azok szolgáltatásának kérdései jelentik napjaink könyvtári vitáinak egyik hot topikját. Amíg a szolgáltatások körüli könyvtárosi és kiadói érdekek egyeztetése lényegesen nem képes elmozdulni egy adott pontról, addig a villanyon történő olvasás iránti érdeklődés folyamatosan nő. A szakmai napunkkal a legfőbb cél az volt, hogy – egy rövid időre megfeledkezve az aktuális vitakérdések fő irányairól – betekintést adjunk az elektronikus könyvek olvasásához szükséges eszközök világába. Szintén szerettünk volna tájékozódási pontokat nyújtani a tartalmak vonatkozásában.
Egyeztettünk kiadókkal és eszközforgalmazókkal, hogy tegyék lehetővé a saját termékeik megismerését. Voltak, akik ajándékkönyvekkel, kedvezményes vásárlási lehetőséggel mások standon eszközök bemutatásával és kedvezményes árusításával segítettek a piacon elérhető lehetőségek megismerésében.
Eszközök
Az eszközök kérdésében Farkas István, Dworkyll a dedikált eszközök nélküli olvasás lehetőségeiről beszélt, Székffy Tamás pedig kifejezetten az ekönyv-olvasókról. A trendek nem egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a használók a dedikált eszközökön szeretnének tartalmakat fogyasztani. A szünetben lehetőség volt az eszközök kipróbálására is egy „eszközsimogató” keretében. Egyrészt az Országos Széchényi Könyvtár – a gyors fejlődés okán – már kissé elavultnak ható, de tökéletesen működő elektronikus könyvolvasó eszközeit lehetett megnézegetni, használatba venni. Másrészt Székffy Tamás jóvoltából a legújabb elektronikus könyvek olvasására kifejlesztett készülékeket is kipróbálhatták a résztvevők.
Tartalom
Tartalmakat az ember beszerezheti egyrészt a kiadóktól, másrészt pedig a könyvtárból. Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár a maga több mint 11.000 dokumentumával bőséges lehetőséget jelent az elektronikus könyvolvasókkal rendelkezőknek tartalmak beszerzésére. Moldován István előadásában a gyűjteményt mutatta be kifejezetten e-könyves szempontból (e-könyves formátumok, források, tartalmi megoszlás).
Használat
A használat kérdéseinek a vonatkozásában is egy speciális területet emeltünk ki. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán végeztek egy kutatást annak a felderítésére, hogy mennyire használhatóak az e-könyv olvasók és az e-papír a közoktatásban. A kutatás tanulságait, amelyek nem egyértelműen pozitívak, Racsko Réka mutatta be.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Írta: Tóth Máté
A K2 kísérleti műhely 2013. február 7-én tartotta idei első szakmai napját. Bánkeszi Katalin (Könyvtári Intézet) a bevezetőjében örömét fejezte ki, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával idén folytatódhat a másfél évvel ezelőtt megszakadt sorozat. A jelenlegi szakmai napot még három fogja követni áprilisban, júniusban és szeptemberben. Bánkeszi Katalin bemutatta az Országos Széchényi Könyvtár nemrég kifejlesztett mobil honlapját.
A bevezető előadásra Balogh Zoltánt (Lufthansa, Budapesti Corvinus Egyetem) kértük fel, aki bemutatta a napjainkban egyre szélesebb körben terjedő mobil eszközöket és a hozzájuk kapcsolódó platformokat valamint disztribúciós technikákat. Mind a mai napig nincs elfogadott definíció az okostelefonra, ugyanakkor irányadó lehet Steve Jobsnak, a „műfaj” megteremtőjének a megközelítése, aki szerint ez nem más mint egy nagyképernyős iPod, egy mobiltelefon és egy internetezésre használható kommunikációs eszköz egyben. A tabletet elsősorban tartalomfogyasztásra szánták. A táblagépek térhódításával csökkentek is a PC-k eladási mutatói. Általában is elmondható, hogy az asztali munkaállomások eladása drasztikusan csökkent, szemben a mobil munkaállomásokével.
Az előadó idézte a Szonda Ipsos 1000 fő megkérdezésével végzett Mobinautákról szóló kutatását. Ezek szerint több férfi mint nő használ okostelefont. Kevesen vannak, akiknek valóban szükségük van erre az eszközre munka vagy egyéb okokból. Többen vannak a mobilfüggők és még többen az ún. távolságtartók. Világosan leírható a mobinauta egy napja, amelyben megfigyelhető, hogy a funkciók közül melyiket mely napszakban használják jellemzően.
Balogh Zoltán röviden kitért a fejlődés irányaira is. A jövő egyértelműen az innovatív alkalmazások fejlesztésén van (beszállókártya, vonatjegy, interaktív térkép). A fejlődés irányát mutatja, hogy az okostelefonok egyre nagyobb teljesítményűek, egyre több funkcióra alkalmasak. A vállalatok életében megjelent a „Bring Your Own Device” lehetőség, hogy a munkavállalók végezhessék a munkájukat a saját jól megszokott eszközeiken.
Bíró Szabolcs a könyvtári weboldalak mobiltelefonra történő optimalizálásáról tartott előadást. Tekintve, hogy dinamikusan növekvő területről van szó, mindenképpen aktuális kérdés a honlap mobil eszközökre történő optimalizálása. A nagyon közeli jövőben várhatóan az összes internetes adatforgalom nagyobbik része már okostelefonokon, táblagépeken fog futni. A használók többségét egyre inkább bosszantja, ha nincs mobil verzió. Őket elveszíthetjük, ha nem szívesen használják az általunk közzétett tartalmakat. A könyvtárak jellemzően ingyenes megoldások mellett szoktak dönteni. Ilyen például a Drupal vagy a WordPress, amelyekben sok mobil verziót elősegítő lehetőség van.
A fejlesztés kétféle irányban történhet. A Graceful Degradation esetén először a PC-re készítjük el a tartalmat, amelyet elkezdünk úgy egyszerűsíteni, hogy egyre kisebb eszközön is kényelmes legyen a fogyasztása. A Progressive Enhancement ezzel szemben azt jelenti, hogy először egy igen egyszerű kódbázist készítünk, amelyre újabb rétegeket teszünk a gazdagabb vizuális megjelenítést igénylő PC-s használók számára.
A mobil honlap elkészítése alapvetően kétféle megközelítés mentén lehetséges. Vagy készítünk egy önálló mobil honlapot vagy egy olyan ún. responsive weboldalt, amely egyaránt kényelmesen használható PC-n, okostelefonon és táblagépen.
A mobil szegmensre jelenthetnek példát az OSZK okostelefonra optimalizált, önálló URL-en elérhető oldala (http://m.oszk.hu). A fejlesztés során célszerű abból kiindulni, hogy az olvasóink mely tartalmakat használják elsősorban. Ezeket kell először a mobil verzióra kivezetni. Ezek a tartalmak jól láthatóak, nagy gombokkal vannak ellátva, hogy egy kicsi érintőképernyőn is problémamentesen lehessen őket kezelni. Ilyenkor jellemzően nem érhető el a teljes tartalom. Ennek oka rendszerint az, hogy a PC-s verzió túl bonyolult. Nehéz ilyenkor egy az egyben minden részt átültetni. A megoldás előnyei, hogy a PC-s verzióhoz nem kell nyúlnunk, gyorsabban betöltődnek a tartalmak, az egyszerű menüstruktúra miatt könnyen lehet tájékozódni a tartalmakban.
A responsive weblap egy egyre inkább elterjedőben lévő megoldás. A lényege, hogy a CSS-t úgy kell elkészíteni, hogy az a felbontástól függően rendezze át a tartalmat. Nincs külön mobil verzió, tehát nincs külön URL sem. A tartalmakban a képek is átméretezhetők. A megoldás előnye, hogy minden egy kódbázison van, így egy helyen lehet módosítani a tartalmakat.
Nincs olyan megoldás, ami mindenképpen jó. A responsive weblapot akkor érdemes választani, ha a tartalom nem olyan gazdag, hogy azt nehéz legyen megjeleníteni. Nagy tartalomnál, mély struktúránál viszont praktikus lehet egy külön URL-en lévő mobil oldalt elkészíteni.
Földes László azt ismertette, hogy mire használják a Kossuth kiadónál a QR kódot. Konkrét példákon keresztül mutatta be egyrészt magazinokban, másrészt egy önéletrajzi műben, hogy a szöveges tartalomhoz QR kódokkal videókat (történelmi dokumentumfilmeket) kapcsolnak. Mindezt természetesen nem csak történelmi témákhoz kapcsolódóan, ismeretterjesztő céllal használják. A kiadó egyik főzős magazinjában a QR kódok mögötti videón egy mesterszakács mutatja be az adott sütemény, étel elkészítésének mikéntjét.
A Kossuth kiadó fejlesztése az okoskönyv. Ilyenből készült egyrészt egy budapesti útikönyv magyar és angol nyelven, másrészt pedig egy mesekönyv. Előbbi egyetlen A4-es méretben kinyomtatott, négyrét hajtott Budapest térkép, amelyen 20 helyszín van számokkal megjelölve. A számokhoz QR kódok tartoznak, amelyeken keresztül az olvasó eljuthat az adott helyszínt bemutató kisfilmhez. Az okoskönyv összesen egy közel 2 órás idegenvezetést tartalmaz. A mesekönyv címe a Rendetlen nyuszik a benzinkúton. Ebben a történet bizonyos pontokon, több szálon folytatódhat. A gyerekek a QR kód kiválasztásával dönthetnek, hogy miként folytatódjon a történet.
Bánki Zsolt a Petőfi Irodalmi Múzeum, az MTA SZTAKI és a Moholy Nagy Művészeti Egyetem közös fejlesztésében létrejött Hajnali háztetők, Ottlik irodalmi séta projektet mutatta be. A projekt nem előzmények nélküli a PIM részéről, hiszen az új állandó kiállítás audio guide-ját már korábban is szabadon elérhetővé tették az okostelefon-használóknak mind Androidos, mind pedig iOSes készülékekre.
A múzeumi világban is tapasztalják, hogy az olvasási kultúra radikálisan megváltozott az elmúlt években. Egyre kevesebbet olvasnak papír alapon és egyre kevesebben fogyasztanak hosszú szövegeket. A folyamatokat figyelembe véve olyan új hordozókat kell találni, amelyeken elérhetővé tehetők a múzeumokban őrzött maradandó kulturális értékek. A kreatív iparághoz tartozunk mindannyian, muzeológusok, könyvtárosok is, amikor kreatív tartalmakat hozunk létre. A projekt is ebben a kontextusban értelmezhető. Az ötletet és a megvalósítást a Magyar Tartalomipari Szövetség is díjjal jutalmazta. Ottlik Géza születésének 100. évfordulóján rengeteg esemény volt, ebben az évben bőséges forrás is rendelkezésre állt az író életművéhez kapcsolódó tartalmak fejlesztésére, programokra, rendezvényekre. Ez tette lehetővé az irodalmi séta megvalósítását is.
A projekt előzménye, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy kreatív kurzuson együttműködést kezdeményezett a PIM-mel, akik közreműködtek abban, hogy múzeumi tartalmakból mobil tartalmakat fejlesszenek. A SZTAKI a műszaki fejlesztést, a művészeti egyetem és az irodalmi múzeum pedig a tartalom kialakítását végezte.
A szoftver a GPS technológiára alapul, egyedi vagy előre elkészített sétákat lehet vele készíteni. Az ember egyszer letölti a szoftvert, onnantól nincs internethez kötve, csak GPS kapcsolatra van szükség. A szűk keresztmetszetet az akkumulátorkapacitás jelenti, illetve az, hogy az ember elfárad a 6 órás séta alatt.
A séta a II. kerületi Mechwart ligetből indul és az V. kerületben végződik. Közben nem lineárisan követi a Hajnali háztetők cselekményét (ahogyan a cselekmény maga sem lineáris). A projektben igyekeztek a kor hangulatát is visszaadni, így például az okostelefon képernyőjén sem a jelenlegi, hanem a korabeli Budapest térkép látható. A projekt lépés a múzeum részéről a felhasználó felé, igyekeznek korszerű módon közel vinni az irodalmat az olvasóhoz, bevezetni az olvasót a regény világába, amelyhez ezúttal ki lehet, ki kell lépni az intézmény falai közül.
A rendezvény utolsó előadásában Horváth Zoltánné foglalta össze, hogy a könyvtárak hogyan használhatják a gyakorlatban a QR kódot. Két meghatározó trend napjainkban a gyorsulás és a mobilitás Megszoktuk, hogy tértől és időtől függetlenül érhetünk el tartalmakat. Az előadás elején tisztáztuk a QR kód fogalmát majd az előadó bemutatta a könyvtárosoknak, hogy hogyan kell használni ezt a kódot. A technológia sajátossága, hogy – szemben egy hagyományos vonalkóddal vertikális és horizontális irányban is tartalmaz információt. A beolvasáshoz és a kód generálásához szintén léteznek ingyenesen elérhető szoftverek.
A legegyszerűbb felhasználás a marketing. Például a bejáratnál az olvasó alapvető információkat kaphat a könyvtárról, akár videót, elérhetőségeket, szöveges tartalmat. Szintén használható az olvasmányok ismertetésére, katalógusrekordok kezelésére, virtuális vezetésre vagy akár bizonyos tartalmak direkt elérésére. Az előadás végén bemutattak olyan T-Mobile fejlesztéseket, amelyek a QR kód alkalmazására épül. Tekintve, hogy a jóslatok szerint körülbelül 2015-re az okostelefonok átveszik a PC-k szerepét, mindenképpen célszerű minél többféle szolgáltatás fejlesztése esetében figyelembe venni a mobiltelefonjukat szívesen és sokféle funkcióra használó olvasókat.
Írta: Tóth Máté
A Könyvtári Intézet tisztelettel meghívja Önt a következő rendezvényre:
Mobilizált könyvtári szolgáltatások
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár 6. emeleti nagyterem
Budapest, Budavári Palota „F” épület
Időpont: 2013. február 7. (csütörtök) 10.30
A programról
A K2 kísérleti műhely az okostelefonokon és táblagépeken használható könyvtári szolgáltatások lehetőségeit mutatja be idei első szakmai napján. Egyre többen rendelkeznek internetelérésre, szöveges tartalmak olvasására alkalmas mobil eszközökkel. A könyvtáraknak célszerű a szolgáltatásait úgy kialakítani, hogy azok valóban bármikor, bárhonnan elérhetők legyenek. Előadóink gyakorlatorientált előadásiból a következő kérdésekre kaphatunk választ:
- Mi az okostelefon és milyen jellemzői teszik alkalmassá tartalmak közvetítésére? (Balogh Zoltán – Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar)
- Mit kell tennünk, hogy a honlapunk böngészése kényelmes legyen akár egy mobiltelefon kicsi képernyőjén is? (Bíró Szabolcs – ShiwaForce.com Zrt.)
- Milyen működő – kifejezetten mobil eszközökre optimalizált – könyves szolgáltatásokat valósítottak meg profitorientált vállalkozások és nonprofit intézmények? A Kossuth kiadó okoskönyvei (Földes László – Kossuth kiadó); irodalmi séta Ottlikkal (Bánki Zsolt – Petőfi Irodalmi Múzeum)
- Mi az a QR kód és hogyan alkalmazható a könyvtári szolgáltatásokban? (Horváth Zoltánné – T-Systems Magyarország Zrt.)
Mindenkit szeretettel várunk. A program ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérjük, hogy részvételi szándékát Mánfai Miklósnénak jelezze a manfai.miklosne@oszk.hu címen!
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Bánkeszi Katalin Dr. Tóth Máté
Írta: Tóth Máté
Örömmel adjuk hírül, hogy a K2 kísérleti műhely másfél évnyi mély hibernáltság után 2013-ban újra megkezdi tevékenységét, már ami a rendezvényeinket illeti. Az elmúlt időszakban többen jelezték, hogy az általunk kezdeményezett projektekre valamint rendezvényekre jelentős igény lenne a továbbiakban is. Biztattak, hogy próbáljunk meg támogatást szerezni, hogy a K2 műhely programját részben vagy egészben újra tudjuk indítani. Hála a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának idén egy négy alkalomból álló sorozatra nyílik lehetőségünk Villanyolvasás, villanykönyv címmel.
Az alkalmakra várhatóan februárban, áprilisban, júniusban és szeptemberben kerül majd sor, amelyekre mindenkit nagy szeretettel várunk. A február 7-i alkalom meghívóját már a Katalisten közzétettük és most ezen a fórumon is megjelentetjük.
Írta: Németh Márton
Idén szeptember 25 és 29. között került megrendezésre a digitális könyvtári informatikai fejlesztések, kutatási programok, eredmények bemutatásának egyik legfontosabb európai fórumaként számontartott TPDL 2011 konferencia. A helyszín a Humboldt egyeteme a város keleti szélén elhelyezkedő modern kampusza volt, azon belül pedig a Természettudományi Kar könyvtárának is helyet adó Erwin Schrödinger Zentrum.
A rendezvény a doktoranduszok vasárnapi tudományos fórumával indult, melyen mi még nem vettünk részt. A mi alatt most a Digital Library Learning Erasmus Mundus nemzetközi mesterképzés hallgatóit értem. Mindkét jelenleg aktív évfolyam számára megadatott a lehetőség, hogy Oslóból illetve Pármából érkezve részt vegyen a konferencia munkájában (oktatóink kíséretében). Az összkép számomra vegyesre sikerült. Az előadások egyik fele életközeli gyakorlatközpontú kutatási eredményekről számolt be számos témakörben a metaadat-szabványoktól kezdve a webarchiváláson keresztül a repozitóriumok fejlesztésének kérdéskörein át egészen a digitális könyvtári szolgáltatások értékelésének különféle módozatainak megtárgyalásáig. A konferenciát továbbá érdekes bevezető előadások színesítették az egyes napok felvezetéseként. hallhattunk a Google legújabb fejlesztési elképzeléseiről, az elektronikus papír, toll és egyéb érintésalapú technológiák áttekintéséről valamint egy gondolatkísérletet a digitális könyvtárak jövőbeni fejlődési trendjeinek vonatkozásában. A problémát az jelentette, hogy az előadások egy jól behatárolható csoportja igen nehezen érthető informatikai zsargont használt, olyan szűk hatókörű kutatási témák bemutatására, melyek közül néhány alighanem csupán az előadó és a bírálóbizottság fantáziáját ragadta meg. A konferencia utolsó másfél napja aztán igencsak érdekesre sikeredett újfent, miután az általunk választott workshopon évfolyamunk pármai leendő oktatóinak moderálásával a digitális könyvtári témák szerepéről esett szó a könyvtárosképzés rendszerében. Nekem legjobban a Humboldt egyetem professzorának Stefan Gradmannnak az előadása tetszett. Ő bevezetőt adott abból hogy a Linked Data koncepció, s a vele szoros kapcsolatban lévő szemantikus webes technológiák milyen alapvető változásokat hozhatnak el a digitális könyvtári, illetve a tágabban értelmezett könyvtári világba. Mindenféle tudásvagyonhoz köthető objektum feltárhatóvá és leírhatóvá válik nem csupán önmagában, hanem a különféle kapcsolódó összefüggésrendszerein keresztül is.
Összegzésül elmondható, hogy e konferencia az előadások mondanivalóján túl a workshopon értékes együttgondolkodásra adott lehetőséget, s kitűnő lehetőségnek bizonyult a szakmai kapcsolatok felvételére, ápolására. A rendezvény weboldala itt érhető el.
Írta: Németh Márton
A korábbiakhoz hasonlóan most is bemásolom Habók Lilla beszámolóját , s apróbb kiegészítésekkel látom el:
Tóth Máté elárulta, hogy már a műhely megalakulásakor az volt a céljuk, hogy lehetőséget nyújtsanak a tehetséges könyvtároshallgatóknak a bemutatkozásra. Sok szakmai konferencián hallhatjuk ugyanazokat az előadókat, de most egy kis frissítést szerettek volna. Ugyanakkor a hallgatók nem teljesen ismeretlenek, mert publikációikkal már találkozhattunk vagy előadásaikkal nemzetközi konferenciákon, illetve sikeres OTDK szereplésükkel.
A k2 blogíró szubjektív véleménye szerint (amit az összes résztvevő megerősített, akivel a rendezvény kapcsán társalgott) a rendezvény elérte célját, sőt többen azt emelték ki, hogy kétévente igencsk szükséges lenne rendszeresen megismételni e bemutatkozási alkalmakat. Mindenki nagyon jól betartotta a rendelkezésre álló időt, változatos témák követték egymást. A tematikai színesség hűen bizonyította azt, hogy a könyvtáros képzésben igen széles változatossággal lehet a legkülönbözőbb tudományterületekhez illeszkedő témákban kutatásokat végezni. Sajnálatos tényként egyedül azt emelném ki, hogy nem minden képzőintézmény képviseltette magát az érintettek közül. S szomorúan kell megállapítanom, hogy a hallgatókénti kitűnő hazai és nemzetközi szakmai szereplés és publikációs tevékenység sem elegendő mindenki számára arra, hogy elhelyezkedési lehetőséget találjon (akár a szűken vett könyvtári szférában, akár azon kívül). Az alábbiakban újra Lilla jegyzetei következnek:
Strbka Eszter: iNaplo-projekt (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
 Fodor János pár mondatban felvezette az első előadást, mivel ez nem egy innovatív hallgatói projekt. Az iNapló arról szól, hogyan próbáljuk elosztani a feladatokat úgy, hogy abból tanuljanak a hallgatók, és minél több területet átfogjon, ami a K2 kompetenciákhoz tartozik.
Strbka Eszter az iNapló bemutatását Fodor András naplójának feldolgozásával kezdte. A költő-könyvtáros életművének oktatási projektként publikálását megkönnyíti, hogy Fodor János a szerzői jogok örököse. El kell végezniük a digitalizálást és Excel táblázat segítségével a hivatkozások kiemelését. Jelenleg betűrendes és kulcsszó típusú mutató érhető el, de lehetne időrend szerint is generálni. Mindennek szerkesztése több órához is kapcsolódik. Minden kulcsszóhoz kvázi külön weboldal tartozik. A PIM-ben találhatók fényképei és amatőrfilmjei. Fodor András esszéinek a webkiadását már inkább felsőbb évesek végzik, akik ki is bővítik azt. A verskéziratok rendelkezésükre állnak, ezek digitalizált változata összehasonlítható a vers végeredményével.
Következő projektjük az iTTiVOTT Kalota Béla antikvárius gyűjteménye alapján. A szerző saját forrásból finanszírozta a digitalizálást. Több mint 900 belvárosi kocsma, söröző, italmérő tartozik hozzá. A hallgatóknak fel kell keresniük 10-15 helyszínt, és ebből blogbejegyzést készíteni. Létrehoztak hozzá egy Facebook oldalt, ahol már kb. 200 tag van, és ezek nem csak a projekt résztvevői. Hozzátartozik a vendéglátóipari- és helytörténeti kutatás.
Az „egyszer bolt” egy másik kutatás, ami Kalota Bélához kötődik. Téma- és bolttípusok szerint kereshető. Ebből nagyobb rész a hallgatók gyűjteménye, az adatbázisban vegyesen találhatóak meg a hallgatók képei és Kalota Béláé. A feladatok a fotók publikálása, kerületenkénti- és bolttípusonkénti címkézés, bolttípus elemzése, retróblogok és gyűjtemények tanulmányozása. Saját képeik a Picasaweben érhetők el.
Harmadik téma a Könyvtártudomány – kutatások, ahol 1000 feletti tétellel rendelkezik az archívum és már 10 éve gyűjtik. Itt publikálják a technológiai hírek szemlézését (inmargó), téma kutatási naplóját, szinte már szakdolgozati mélységű dolgozatokat. A KRONO-portálon a „Kultúra a hálón” címszó alatt írnak hálózati jelenségekről, cégekről és termékekről, recenziókról, könyvtárról és hálózatról.
Mészáros Kornélia: Az információkeresés jelen problémái és lehetséges megoldásai (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
 Az információkeresés jelen problémáiról tartotta előadását. A szemantikus web definiálásával kezdte. A cél a az információk (pl. képek) metaadatokkal ellátása. Ebben jelentős szerepet játszanak az ontológiák, mely már Arisztotelésztől ered, de a számítógépek korában nagyon jelentőssé vált. Relációkból, osztályokból, függvények meghatározásából áll. Nem csak alá-, fölé rendeléseket ad meg, hanem pl. a rizsnél, hogy hol terem jellemzően és milyen rovarok károsítják. A T-doboz a terminológiát, háttértudást tartalmazza. Egy Tudásbázis T-dobozból és A-dobozból áll fel. Pl. ha Izsáknak van felesége és gyereke, akkor a rendszer kikövetkeztetheti, hogy Izsák apa és Izsák szülő is. Ha kirándulásra készülünk, akkor a jövőben az alkalmazás kiböngészi nekünk az összes adatot, hogy pl. milyen lesz az időjárás, mi a térkép, hol foglalhatunk ott szállást.
Az IBM jelentős fejlődést ért el természetes nyelvfeldolgozásban, de kutatók szerint ez még mindig csak a felszínt karcolgatja. Watson is tudja, hogy mit nem tud, és olyankor nem válaszol. Alkotói David Ferrucci és csapata, jó alapot ad a természetes nyelv feldolgozásához, információ visszakereséséhez, tudásreprezentációhoz és -megőrzéshez (eltárolja az adatokat, amiket már lekérdeztek). A Jeopardy egy televíziós vetélkedő Amerikában, ahol különböző műveltségterületekről tesznek fel kérdéseket 3 versenyzőnek. Az egyik Watson volt, aki elektronikusan kapta meg az adatokat, amiből kiszűrte, hogy mi az első három lehetséges válasz, és abból a legmegbízhatóbbat választotta ki.
Fontos lenne a jövőben a szemantikus web és a könyvárosok együttműködése, mivel utóbbiaknak már sok tapasztalatuk van az ontológiák szerkesztésében. Az a kérdés, hogy a szemantikus web-e a web új irányának meghatározója.
Racskó Réka: A tanári munka erőforrásai (Eszterházy Károly Főiskola, Eger)
 A fejlődést követnie kell az oktatásnak is, ami egy komoly probléma. Minél inkább integrálni kell az új eszközöket az oktatásba. Megjelent az e-learning és az elektronikus tanulási környezet. Több probléma adódhat a tanárok és a diákok részéről is. Gyakori például, hogy a digitális bevándorlók oktatják a digitális bennszülötteket. Kiderült, hogy a Z-generáció tagjai nagyon jól tudnak keresni, de mégsem tudnak információra hatékonyan keresni.
Az elektronikus tanulási környezetet több fogalmi meghatározással írta körül, Megoldási javaslat az IKT eszközök integrációja lehet az oktatásban és jó gyakorlatok. A náluk zajló projektek: clasmate PC projekt, Epapír, Online órák, Mestertanár Videóportál. A gyerekek nagyon kreatívan álltak hozzá, és a tanárok is már szinte várták az új dolgokat.
Néhány jó gyakorlatot is bemutatott: az egyikben TED videók közül kellett kiválasztaniuk a kakukktojást, a másikban web2 tanmesét kellett írniuk (pl. Rómeó és Júlia a Facebookon megismerik egymást). Különbözőképpen tanulnak a diákok, pl. verbális- és auditív típusú hallgatóknál fontos, hogy wikiket szerkeszthessenek, legyenek kurzusfigyelmeztetések, virtuális osztálytermi prezentációk. Reflektív szemlélődő típusnál megjelennek a portfóliók, vannak online megbeszélések, csoportfórumok.
Gyakorlati megvalósítások olvashatóak az előadó http://delicious.com/elektronikuseroforrasok oldalán, ahol könyvjelzőket osztott meg. Kereshetünk még rá az issuu.com -on és a Slideshare -en a megosztásaira. Végül ismertette velünk a SWOT analízist, amit a témáról készített. Erősség, hogy fejlődik a digitálsi kompetencia, a szövegértési képesség, a kritikai érzék. Viszont gyengeség, hogy a hagyományos írásbeli munka kevésbé fordul elő, nagyon sok energiát kell befektetni a tanároknak, a gyerekek csak játéknak tekintik a számítógép- és internethasználatot (nem fogják fel, hogy az tanulás). Viszont a lehetőségek közé tartozik a további érdeklődés felkeltése.
Hozzászólás
A három előadás után Tóth Máté azt a kérdést tette fel Mészáros Kornéliának, hogy milyen konkrét lehetőségeket lát a szemantikus web és a könyvtárak együttműködésében. Nelli szerint a gép sokkal gyorsabban keresne, mint a könyvtárosok és a legtöbb dokumentum felkerülhet digitális formában, ami szintén gyorsabbá teszi az információhoz hozzájutást.
Fülep Ádám: E-papír kísérletek a közoktatásban (Eszterházy Károly Főiskola, Eger)
 Röviden bemutatta a könyv és az olvasás paradigmaváltásait, melyből első szakasz a kézzel írott könyv, második a könyvnyomtatás és a harmadik az elektronikus könyv. Kerekes Pál könyvét ajánlotta olvasásra, ahol a szerző 40 pontos szempontrendszert határozott meg. Majd a külföldi kutatásokról beszélt: Távol-keleten 2008-ban végzett kutatás szerint az ekönyv rontja a szemet és alacsonyabb hatékonyságú. A Közel-keleten is kísérleteztek epapírral izraeli óvodás gyerekekkel, ahol az elvétve használt epapír jobb eredményt hozott. 2005-ben Kínában pedig egyetemistákat vizsgáltak, de ebbe a kutatásba már a PDA-t és a notebook-ot is belevették. Eltérő olvasási sebességet és hatékonyságot állapítottak meg. Az olvasók a noteszgépet preferálták leginkább. 2010-ben Teheránban az információkeresésre irányuló kísérletet végeztek, melyben nagy népszerűségnek örvendett az ebook kényelem szempontjából. Amerikában hosszú és alapos vizsgálatot végeztek 2003-tól, ahol modellt fejlesztettek összehangolt gyűjtemény-fejlesztésre. Céljuk az elektronikus oktatás-környezet kifejlesztése volt. Majd 2009-ben könyvtárakkal hozták összefüggésbe az epapírt, és a legfontosabb könyvtári szolgáltatások közé tudott beépülni az ekönyv.
Tavaly az Esterházy Károly Főiskolán is végeztek egy kísérletet, ahol 7. és 11. osztályosokat vizsgáltak két hónapig 4 iskolában. Különböző típusú ekönyv olvasókat osztottak ki (Onyx Boox 60 és DPS E800), és bevontak egy kontrollcsoportot is, akik hagyományos könyvből tanultak. 6 tantárgyat fedett le a kísérlet, így is sok következtetésre jutottak. A kísérlet kimeneti célja a módszertani és gyakorlati tapasztalatok összefoglalása volt egy könyv formájában.
Az eredmények megmutatták, hogy az IKT módszertan ismeret elengedhetetlen. Figyelembe kell venni az előzetes IKT tudást. Az eszközök pedig sérülékenyek. A tanárok leginkább pozitívan fogadták a kísérletet. De mire alkalmazható? A kötelező irodalom olvasására egyértelműen, de nagy a szórás az órai használatnál (tantárgyfüggő). Az eszköz 50%-uknál tetszett, de sokan nem ismerték előtte. A 11. osztályosok érettebbek voltak ennek a befogadására, ők szabadidőben is használnák az eszközt. Tetszett nekik, hogy ezáltal több információ érhető el. Ellenben a 7. osztályosok azt jegyezték meg, hogy így lassabbá válik az óra, és ugyanez volt az eredmény a lassabb ekönyv-olvasóknál is. A jövőben a hetedikesek nem szívesen használnák az eszközt, viszont a tizenegyedikesek kiálltak mellette.
Bereczki Bálint: Bakelitlemezek digitalizálása (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely)
 Saját tapasztalatából indult ki a hallgató a kutatás elkezdésekor. Úgy látja, nagy az indifferencia a bakelitlemezek állományának nagysága és kihasználtságuk között. Az embereknek pl. nincs többnyire lejátszásra alkalmas készüléke, nem is tudnak arról, hogy milyen lemezek vannak, ugyanakkor nagyon sok olyan bakelit létezik, ami nem jelent meg más formában. Ez utóbbiak csoportja prioritást élvez a digitalizálásnál. A könyvtár sokat spórolhat, ha egy lemezt digitalizál, ahelyett hogy megvenné. Illetve előnyben kell részesíteni a sérült lemezeket is.
A listák összegyűjtése után következik a digitalizálás folyamata: hangfájlkészítés szerkesztőprogrammal vagy ripperrel, majd az elkészült fájl szerkesztése, vágása, konvertálása (ő az mp3-t javasolja). Ezután kezdődik a lemezek szolgáltatása.
Az indokok közé tartozik az állományvédelem, megszűnnek a technikai korlátok, erősödik az intézmény, terek szabadulhatnak fel általa. Érdemes mindezt a weben közzétenni, amit a szerzői jogok akadályozhatnak. Feltétellé kellene tenni, hogy csak a könyvtár beiratkozott olvasói használhassák a lemezeket. Példák: http://collectionscanada.gc.ca/gramophone/index-e.html és a NAVA gramofonos gyűjteménye.
Bognár Noémi, Kozma Zsófia, Tormási Gabriella: A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek (Pécsi Tudományegyetem)
 A lányok a kutatásukat Hubay Miklós és Tóth Máté publikációi alapján készítették. A könyvtári blogok közül választottak ki többet, amiket vizsgáltak pl. aktivitás szerint. Mindezt a Könyves Bloggal hasonlították össze, ahol elsősorban könyvkritikák találhatóak, de írókat is bemutatnak, és mindehhez hozzászólhatunk. A blog szinte mindennap frissül egy vagy több bejegyzéssel. A napjainkban divatosabb témákra többen kommentelnek, pl. Alkonyat. A legnagyobb aktivitás Esterházy Péter 60. születésnapján volt, a bejegyzéshez több mint 160 kommentet fűztek.
2010. január és július közt vizsgálták a könyvtári blogokat: 718 bejegyzés és 683 hozzászólás született. Két könyvtár emelkedett ki: a Hangtárnok és a Könyvtárosháza. A hozzászólások és a bejegyzések arányszáma összességében 0,29 tehát nagyjából minden 3. bejegyzéshez szólnak hozzá az olvasók. Az Index Könyves Blogján 5,73 ez az arányszám. Figyelték a hónapokat is aktivitás szerint: márciusban és májusban született a legtöbb bejegyzés, de a kommentek száma februárban volt legmagasabb. A Könyvtárosházán Buzai Csaba, az orosházi könyvtár munkatársa írta a legtöbb kommentet. Felmerült kérdésként, hogy a többi kommentelő mindig ugyanazon a néven ír-e és van-e saját blogjuk. A nevek között számos ismert könyvesbloggert felfedezhettünk, pl. Zakkantanett, NatashaKlimov, Pável.
Hozzászólás
A hozzászólások közt felmerült az ekönyv és epapír terminológiai kérdése, miszerint itt még keveredés van. Fülöp Ádám hivatkozott Kerekes Pál könyvére, aki inkább a tartalomról ír epapírként, mint a formáról. Illetve Tóth Máté megkérdezte, hogy nem féltek-e drága eszközöket a diákok kezébe adni. A válasz szerint bíztak a diákokban és figyelték őket, de az is igaz, hogy a könyvek ugyanúgy drágák, sőt, így még pénz is spórolható.
A másik népszerű téma a bakelitlemezeké volt, Berecki Bálint megjegyezte, hogy érdemesebb minőségi eszközökbe befektetni. Moldován István hozzátette, hogy az OSzK állományában is vannak digitalizálandó bakelit lemezek. Érdemes lenne a könyvtáraknak egyeztetni, hogy párhuzamosan ne digitalizálják be több helyen ugyanazt a lemezt.
Kornhoffer Mónika: Webarchívumok a nagyvilágban (Pécsi Tudományegyetem)
 Néhány jellemző példát mutatott, hogy miért van szükség webarchívumokra (pl. a néhány éve futó Nagy Könyv mozgalomról a Wikipédián olvasható legtöbb, az oldala már nem elérhető). Az információk többsége a mélyweben található, amit keresőkkel nem tudunk elérni. Mindent nem lehet lementeni, a honlapok begyűjtését kissé viccesen webaratásnak hívjuk: lehet manuálisan, automatikusan és letéti formában.
Az automatikus webaratás a leggyakoribb. Egy weboldal átlagosan 2-4 linkre mutat, főleg a felszíni hálót tudja learatni. Jól tudja követni automatikusan a változásokat.
Az Internet Archive (USA) azt tűzte ki célul, hogy mindent lementsen, mint korábban az Alexandriai Könyvtár. Megfelelő licence szerződéssel együtt saját tartalmak is feltölthetőek. Itt weboldalra kereshetünk rá. Az egyetlen archívum, ahol magyar anyagok is találhatóak az a Litera.
Az UK Web Archive az Egyesült Királyság változata. Keresni lehet téma, tartalom és weblap alapján. A katalán nemzeti könyvtár működteti a Patrimoni Digital de Catalunya archívumot, ahol a legbőségesebb a keresési lehetőség.
Magyar Internet Archívumra voltak kezdeményezések, de egyik sem túl jelentős. Pár napja elindult a MaNDAprojekt, alapelvei között nem talált ilyen törekvést.
Nagy Gyula: Personal Information Management (Szegedi Tudományegyetem)
 A PIM-ben a könyvtárosok nagyon jól állnak, bár irodalom csak az OSzK által tartott tanfolyamhoz kötődően áll rendelkezésre magyarul. A kulcs a személyes segítségnyújtásban rejlik, a szakember a felhasználó mellett ülve a gép előtt segít. Ilyen lehet a számítógépes karbantartás, archiválás/adatmentés. A kedvence pedig az online íróasztal, ahol egy személyre szóló internetes kezdőlapot hozunk létre, ahonnan gyorsan elérhető mondjuk a Gmail, Gdocs, Gcalendar. Az iGoogle nagyon hasznos, ahol többek között ezeket meg tudjuk tenni. Ide tartozik még a magáncélú digitalizálás is. A PIM fő „csapásirányát” az okostelefonokban látja, ahol egyszerre minden velünk lehet. A jövőben valószínűleg a táblagépeket is használni fogjuk majd ilyen célra.
Molnár Sándor: Hely- és művelődéstörténeti célú temetői nyilvántartó rendszer fejlesztése (Szegedi Tudományegyetem)
 A Nemzeti Sírkert honlapját mutatta be elsőként, ami látványosságként szemlélteti a temetőt. Ennél egyszerűbb a Házsongárdi temető honlapja. Lehet-e sírkövet leírni? Valószínűleg igen, hiszen egy ágyúgolyó paramétereit is felvehetjük. Az egységes szabályozás melletti probléma, hogy keveset tudunk róluk, de legfőképp a kegyeleti jog (pl. nem örülnénk, ha rokonaink halálának okát mindenki olvashatná).
Saját honlapja a kecskeméti Szentháromságtemető oldala. Problémaként merült fel, mikor egy temető helyén lakótelep épült. Művelődéstörténettel foglalkozók ennek segítségével vizsgálhatják „divatok” változását: különböző formák (kehely, obeliszk), szecessziós sírkő, sírszobor, sírvers. Lehet vizsgálni, milyen családok temetkeztek egymás mellé. Külön fontosak a hadisírok, bár több több kérdés felmerült pl. külföldi katonákkal kapcsolatban. Végül a honlap használatát mutatta be.
Hozzászólás
Moldován István mindhárom utóbbi témához fűzött valamit:
- A temetői kutatáshoz javasolta a GPS koordináták felvételét is, illetve az adatbázis összekötését az OSzK feldolgozott gyászjelentéseivel.
- A PIM kurzust pedig szívesen megtartják bármikor, ha van elég jelentkező, de legutóbb nem volt. Hozzátette, hogy ez egy olyan téma, amiben folyamatosan fejleszteni kell magunk.
- A webarchiválás a pilot projektjük része, de több területből áll. Pl. nem csak a .hu domain tartozik a magyar oldalak közé. Szerinte már az is jó lenne, ha az itt megjelenő egyetemek oldalait „aratnánk” le, mert azzal jó kulturális képet kapnánk. Egyelőre más nem támogatja a projektet, kellene hozzá határozott vezetői akarat, elkezdeni felmérni a területet (külföldön hogy működik), felmérni a költségeket. Probléma a pénz és a tárhely, de egyelőre el sincs kezdve az előkészítése. Kornhoffer Mónika hozzátette, hogy a feltérképezést külföldön ő megtette, legfőképp a közép-európai területen. Nagyon sokat levelezett is, pl. litvánokkal és norvégokkal, volt ahol a kulturális attasét kérdezte meg. Próbálta Kelet-Európa országaival is felvenni a kapcsolatot, de az nem sikerült.
A konferencia után a legtöbb hallgató és volt-hallgató folytatta a beszélgetést kötetlenebb hangulatban. A képen jobbról balra láthatók: Hubay Miklós, Bognár Noémi, Tóth Máté, Kozma Zsófia, Habók Lilla, Racskó Réka és Németh Márton
A beszámolót készítette Habók Lilla, kiegészítésekkel ellátta Németh Márton
Írta: Tóth Máté
A következő szakmai napunk jún. 14-én lesz a szokásos helyen az OSZK hatodik emeleti nagytermében 10.00-15.00 óráig.
Az előadóinkat a hazai könyvtár és információtudományi kutatás egyetemi műhelyeiből válogattuk ki a tanszékvezetőkkel és az intézetigazgatókkal való konzultációt követően. A nap célja egyben az is, hogy a könyvtárak megismerhessék a munkaerőpiacra az elkövetkező hónapokban kilépő tehetséges fiatal könyvtárosokat.
A hallgatók saját innovatív projektjeiket, kutatási eredményeiket mutatják be:
- Eötvös Loránd Tudományegyetem: Mészáros Kornélia – Az információkeresés jelen problémái és lehetséges megoldásai; Benedek Janka, Strbka Eszter – iNapló projekt.
- Eszterházy Károly Főiskola: Racsko Réka – A tanári munka erőforrásai; Fülep Ádám – E-papír kísérletek a közoktatásban.
- Nyugat-Magyarországi Egyetem: Bereczki Bálint – Bakelitlemezek digitalizálása.
- Pécsi Tudományegyetem: Bognár Noémi, Kozma Zsófia és Tormási Gabriella – A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek; Kornhoffer Mónika – Webarchívumok a nagyvilágban.
- Szegedi Tudományegyetem: Nagy Gyula – Personal Information Management; Molnár Sándor – Hely- és művelődéstörténeti célú temetői nyilvántartó rendszer fejlesztése.
A rendezvényt online közvetítjük az mms://viola.oszk.hu/live címen.
Mindenkit szeretettel várunk!
A program ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát Tóth Máténak jelezze a Toth.Mate@oszk.hu címen!
Írta: Németh Márton
Az idei Networkshop konferencia résztvevői felvállalták azt a dicséretes lépést, hogy 2-3 előadás helyének feláldozásával az első nap délutánjára könyvtáros szakmai kerekasztalt hirdettek a könyvtáros professzió jövőjéről való közös elmélkedés kapcsán a “Könyvtárak Jövője a Jövő Könyvtárai” címmel. Király Péter kapott megbízást egy rövid vitaindító előadás megtartására, s hozzá csatlakoztak a felkért közreműködők: Bánkeszi Katalin (OSZK), Drótos László (OSZK), Keveházi Katalin SZTE EK), Koltay Klára (DEENK), Kokas Károly (SZTE EK), Paszternák Ádám (Miskolci Városi Könyvtár), Sennyey Pongrácz (Furman Univ. Lib. USA, Skype segítségével videokapcsolat révén), Takács Dániel (BÜK Könyvtár), Tóth Péter (OSZK) .
Király Péter előadásában kitért arra, hogy jól látjuk itthonról a nyugati trendeket, mások erényeiből hibáiból sokat lehetne tanulni, de kimondva-kimondatlanul ott bujkált a szavai mögött, hogy ez bizony elég ritkán sikerül. Itthon a párhuzamosan működő könyvtárak együttműködési kultúrája alacsony, még mindig gyakran betartanak saját, vagy fenntartói kötődésű forrásokból vett vélt érdekeik szerint. Hiányzik a hálózatban való működés mindennapi tapasztalata az itthoni könyvtári világban. Maga az előadás meglehetősen provokatív volt, szóvá tette, hogy egyre inkább a célközönség részére nyújtandó kulturális és a közhasznú szolgáltatásokon van a hangsúly. A könyvtár fizikai tereiben rengeteg a szabadon alakítható flexibilis elem, s egy észak-karolinai példa szerint könyvtár akár fizikai valójukban vett könyvek nélkül is működhet most már. A könyvtárak értéktermelésének pozitív hatásait Philadelphiában vaskos dokumentumokban mutatják ki. Minden jel arra mutat az előadó szerint (s erre Sennyei Pongrácz amerikai viedo-hozzászólásában is ráerősített) hogy a könyvtáraknak legalább részben el kell hagyniuk a könyvtáros világot annak érdekében, hogy a jövőjük biztosítva legyen. Magyarországon a könyvtár fontos civilizatorikus eszköz lehetne a közfunkciók visszaszorulása közepette Ungváry Rudolf idézte fel ezzel kapcsolatban Tóth Máté történetét (amit a vonaton odafelé hallottunk tőle kettesben e blogbejegyzés szerzőjével, Máté Pécsre utazott tovább nem vett részt a beszélgetésen): Miskolc környékén a zempléni és az abaúji térségben a könyvtárbusz szolgáltatást 80%-ban helyi roma fiatalok veszik igényvbe, akik számára ez az egyetlen út a kultúrához. Féltik, óvják a kikölcsönzött könyveket, amelyek ha nem is maradnak otthoni környezetükben mindig a legtisztábbak, de soha sem szenvednek súlyos fizikai károsodást. Ebből is látszik, hogy ha íly módon ár megszólítunk krízishelyzetben élő embereket, abban bőven lehetnének még tartalékok. Arról nem is beszélve, hogy sok elesett idős embernek kistelepüléseken heti szinten egyetlen beszélgetőtársa a mobilbusszal érkező könyvtáros, akinek sajnos a munkaidejébe s a fizetésébe sincs belekalkulálva ez a fontos szociális konverzációs feladatkör.
Paszternák Ádám egy nemzedéki élményt közvetített, amikor 5 év könyvtári munkatapasztalattal a háta mögött általános könyvtárügyi pesszimizmusáról adott számot. Aki a dinamikusan fejlődő digitális könyvtári környezetben dolgozik, az a könyvtárosképzésben felszedett tudásának szerinte maximum a 10%-át használja, a 90% autodidakta önművelésből, tanulásból tevődik össze. Valós időben kell egyre inkább a könyvtáraknak áramoltatni az információkat, s erre potens munkatársakat kell képezni. Hozott egy példát arról, hogy a hejőcsabai cementgyárral kapcsolatos felhasználói kérdésre az OSZK online kapcsolatban lévő munkatársai hamarabb tudtak válaszolni a megfelelő dokumentumok segítségével, mint a helyileg illetékes ám online épp elérhetetlen fiókkönyvtáros. Ádám a hangsúlyozottan szoros közgyűjteményi partnerségen alapuló Általános Művelődés Központ modell híve (a fent jelzett változások amúgy is számos közösségi szolgáltató funkció meghonosodását jelzik a könyvtárakban). A szakma jó része ettől azonban hangosan prüszköl, főleg egzisztenciális okok miatt (ami a könyvtári funkció veszélyeztetését s a személyes egzisztencia féltését egyaránt jelenti). S a szerző szerint Magyarországon akadnak olyan nem szakmai szempontok szerint, hanem egyszerű pénzkivonási megfontolásból lefolytatott integrációs modellek, amelyek lejáratják a szakmailag végiggondolt törekvéseket.
Keveházi Katalin a kétszakosság elvesztését, a hallgatók általános műveltségi szintjének jelentős visszaesését rótta fel a bolognai rendszer legfőbb negatívumaként. A könyvtárosképzés szereplőit érintő kihívások közösek, az együttműködési szándék mégis igen alacsony szintű. Alaposan át kellene közösen gondolni a BA képzés jelenlegi túlzsúfolt ismeretanyag szerkezetét. Szegeden a kétszakosság hiányára úgy próbálnak megoldást találni, hogy jövőre már nem hirdetnek könyvtári BA minor specializációkat, hanem mindenkit egy -bölcsész -társadalom vagy természettudományi minor képzés felvételére köteleznek. Ennek révén hatékonyabban elláthatók a szakkönyvtárosi feladatok, illetve sokat tágul a későbbi álláskeresési, továbbtanulási hallgatói spektrum is. A nem könyvtáros hallgatóknak természetesen ugyancsak felajánlják az eddigiekhez hasonlóan a minorképzés elvégzését az informatikus könyvtáros szakterületen.
Ungváry Rudolf a fentebb már említetteken túl szóvá tette, hogy a könyvtáros világból hosszú időn keresztül nem érkezett elegendő mennyiségű és minőségű információ az informatikus-programozói fejlesztők irányába. A közös szókincs, a párbeszéd hiánya meg is látszik a jelenlegi integrált könyvtári rendszerek fejlettségi színvonalán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közeljövőben az igazán nagy pénzek a közigazgatási szféra iratanyagának digitalizálása kapcsán lesznek hozzáférhetőek. Ez megint drámaian rávilágít olyan információfeltárási és hozzáférési modellek kimunkálására melyek lefedik a teljes közgyűjteményi szféra igényeit, beleértve a levéltári szférát és a közigazgatást is. Ennek alapjai már most is megvannak, példakánt említette, hogy amikor a Paksi Atomerőmű részéről felkérték hogy vázoljon fel nekik egy gyakorlatias és hatékony információkezelő dokumentációs modellt, ő ezt MARC alapon el tudta végezni, s a cég azóta is sikerrel használja.
Drótos László hozzászólása optimista hangvételű volt. Ő arra építette fel az érvelését, hogy amíg a világban információs rendetlenség (sőt jelenleg inkább káosz) van, mindig is szükség lesz az olyan könyvtáros szakemberekre akik ebben rendet tudnak vágni. Tudatában kell azonban egyben lennünk abban, hogy nema könyvtárosok fújják a passzátszelet. Azt javasolta, hogy a könyvtári jövőképet érintő különféle elképzelések bemutatására s a külhoni példák felvázolására jöjjön létre egy elektronikus felület, mely a szakma közös fórumaként, cselekvési forrásaként szolgálhatna a témában.
Takács Dániel egy újabb nézőpontot adott hozzá a beszélgetéshez. A önyvtárak hatalmas tudáskincsen ülnek, ennek felhasználása kőkemény piaci kérdés. A könyvtárak is folytathatnának kulturális szolgáltatói, dokumentumkiadási tevékenysége, ám ez súlyos érdeksérelemmel járna a jelenlegi piaci szereplők pozíciójára nézve. A könyvtárak tartalompiaci pozícióit súlyosan érinti a menedzsment-tudás hiánya, nem tudnak kellő gyorsasággal és hatékonysággal betörni a számukra kézenfekvő piaci résekbe. S emellett számolni kell a tartalomipari multikkal is, itt kapcsolódik be az IQSYS-t képviselő Puskás Norbert mondandója. Kilóra fel lehet vásárolni ugyanis a magyar dokumentumpiacot egy multi határozott belépésével, s onnatól kezdve már csak igen szűk piaci szegmesnek maradnak meg a hazai kiadók és könyvtárak számára is. A piac korlátozott nagyságában pedig botorság reménykedni, a nagy piaci térségek letarolása után eljön az az idő, amikor ide is megéri majd betörni pl. az Amazonnak. Addig van idő cselekedni itthon, amíg ez nem történik meg. S a multik abból a szempontból már most is érdekesek, hogy a NAVA anyagának egyre nagyobb, a felhasználók által keresett kurrens része felkerül a YouTube-ra is, akkor pedig mi értelme a NAVA-t használni, ami ráadásul szerzői jogi kötelmek miattigen szűk körben, kényelmetlenül, dedikált hálón férhető csak hozzá.
Bánkeszi Katalin lehetőséget lát a könyvtárakban az útkeresésre teszi a hangsúlyt, a nyitottság és a minőségi szolgáltatás lehetnek a fő kitörési pontok szerinte.
Holl András arra utalt rá, hogy együttműködni is lehet a tartalomipari multikkal (pl. Google) a metaadat-ellátás területén. S emellett pl. a helyi csillagászati adatok aggregálása és metaadatokkal való ellátása olyan tudáskincset ad, mely felveszi a versenyt a Hubble-űrteleszkóp által szolgáltatott adatokkal mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. Drótos László ehhez tette hozzá a nanotechnológiai kutatások amerikai könyvtárának példáját, mely a szakma a információs mekkájává vált.
Moldován István közgazdasági szempontból közelítette meg az itthoni könyvtárak világát, reálisan, de ugyanakkor igen sötéten. A legtöbb intézmény még mindig szocialista nagyvállalatként működik ahhoz illeszkedő szervezeti kultúrával több mint húsz évvel a rendszerváltás után! Ennek egyik legnagyobb negatívuma a fenntartó ajkán való csüngés, a fenntartói szándékok kipuhatolása, annak teljesítésében való eminens proaktív kezdeményezés. Miközben a fenntartó állami, önkormányzati szféra a nagy társadalmi elosztórendszerek egyetlen elemét sem képes elegendő forrással ellátni. A fenntartóra való egyoldalú koncentráció helyett tehát egyre inkább a szakmai finanszírozási kitörési pontokat kell keresni az állam világán kívül. Ennek is van azonban rossz gyakorlata, például a könyvtári ellenérdekeltség a digitalizálásban, a reprográfiai bevételek féltése miatt, melyek jelentős szeletét adják az intézmény saját bevételeinek. Nyitni kellene a nonprofit-gazdasági szféra felé, ám hiányzik itt is a megfeleő szakemberek hiánya (még az OSZK szintjén is). A gyászjelentés-projekt pedig jó példa arra, hogy egyes könyvtári tevékenységeket a crowdsourcing modell keretei szerint önkéntesek bevonásával is el lehet végeztetni, mert különben soha nem lesz hozzá elegendő szakképzett könyvtárosi erőforrás.
Nemes Erzsébet az érem másik oldalát a külső feltételek elégtelenségét emelte ki (ami kicsit furcsa volt számomra az előző hozzászólás függvényében, ami épp az elégtelen állami forrásokkal való szembesülés konzekvenciáiról szólt).
Horváth Zoltánné, a fiatalok által közvetített szakmai szemléletváltás pozitív vonásait hangsúlyozta ki.
Kokas Károly zárszavában arra utalt, hogy a kiszervezésnek is vannak csapdái. Amikor amerikai könyvtárosok Szegedre látogatnak, sokszor kiemelik, hogy itt még az összes könyvtáros szakmai munkafolyamat egységes szervezeti keretben lehető fel, az ehhez kötődő szakmai műveltséggel, hivatásszeretettel együtt. Az egyes munkafolyamatok külső partnerekhez való kiszervezése épp ezt a szakmai műveltségi, hagyományt, lelkületet veszi el a könyvtáraktól. A sok probléma ellenére erre tehát szerinte büszkék lehetünk.
A szubjektív összefoglalót készítette
Németh Márton
Írta: Fazokas Eszter
Library 2.0: balancing the risks and benefits to maximise the dividends / Kelly, Brian – Bevan, Paul – Akerman, Richard - Alcock, Jo – Fraser Josie
Program: Electronic Library and Information Systems. – 43. (2009) 3. p. 311-327.
Web 2.0-s technológiák alkalmazására számos példát találunk könyvtári berkekben. Nem haszontalan tudatában lenni, hogy mindegyiknek megvan a maga veszélye. A kockázattípusok számbavétele után olyan kockázatelemzési és -kezelési módokról olvashatunk, melyek a lehető legkissebb mértékűre csökkentik a veszélyeket, miközben lehetővé teszik a Könyvtár 2.0 lehetőségeinek minél teljesebb kiaknázását.
Az UKOLN (a digitális információkezeléssel foglalkozó szakértők nemzeti központja Nagy-Britanniában) által szervezett workshopok sorozatán számos olyan korlátot és kockázatot azonosítottak, melyek a kulturális örökséget fenyegethetik. Részletesen kifejtették a kockázatfelmérésnek és –kezelésnek azokat módszereit, melyek a szélesebb könyvtári közösség számára is hasznosak lehetnek, és összhangban vannak például a hozzáférhetőség és a fiatal használók védelmének követelményeivel. A Könyvtár 2.0 alkalmazások használata egyre több könyvtár működésébe ágyazódik be, és egyre többen helyeznek megfelelő hangsúlyt a veszélyek kiküszöbölésére.
Írta: Fazokas Eszter
Open source, crowd source: harnessing the power of the people behind our libraries / Trainor, Cindi
Program: Electronic Library and Information Systems. 43. (2009) 3. p. 288-298.
Hogyan használják a könyvtárosok a szabad hozzáférésű szoftvereken alapuló Web 2.0 és Könyvtár 2.0 alkalmazásokat annak érdekében, hogy gazdagítsák a használók webes keresési és tartalom-közreadási lehetőségeit? A cikk jellemzi az integrált könyvtári rendszerek, a Web 2.0 és Könyvtár 2.0 technológiák jelenlegi helyzetét, valamint konkrét példákat mutat be az ezeket alkalmazó könyvtárellátók és könyvtárak köréből. A körkép végére érve úgy tűnik, hogy a hagyományos, üzleti érdekeltségű könyvtárellátók által fejlesztett katalógusokat egyre inkább kiszorítják azok a rugalmas, szabad hozzáférésű szoftvereken alapulók, melyeket a használók igényeit jól ismerő könyvtárosok könnyedén képesek a felhasználói igényekhez igazítani.
|
