Füzessi Károly még a konferencia előtt feltett néhány kérdést a K2 kutatócsoport listáján, melyek az alábbiak voltak:
- Mit láttok a legégetőbb problémáknak, a legnagyobb akadályoknak, amik ezt az új szemléletet akadályozzák?
- Hol találunk – az ismertetetteken kívül – jó példákat? Mit ajánlotok?
- Mik a fontos új fejlemények, mik a felfújt lufik?
- Mit kéne egyénileg és mint “szakma” elkerülnünk – illetve még fontosabb: mit kéne elérnünk?
- Mik a ti “K2-es terveitek” a jövőben?
- Google: akadály, ellenség, versenytárs, vagy szövetséges?
- Hogy látjátok, hol tartunk majd 2013-ban, vagy 5, vagy 10 év múlva? Mik a lehetséges szcenáriók?
Kíváncsian várjuk blogunk olvasóinak válaszait is! Kedvcsinálóként a listára érkezett eddigi reakciókat foglaljuk össze:
Drótos László
1. Szemléletváltást sürget a gyűjteményközpontú szemlélettől a felhasználóközpontúság felé. A szemléletváltáshoz elengedhetetlen szerinte a nyitott, kezdeményező barátságos légkör. Megfontolásra méltóak az alábbi megállapítások is: „A K2 nemcsak újfajta külső szolgáltatásokat jelent: egyben a belső könyvtári munkakapcsolatoknak, információs és döntési folyamatoknak, és a jövőképnek is meg kell(ene) változnia. Például nagyobb beleszólást lehetne adni a könyvtári fejlesztéseknél a fiatal szakembereknek, akik jobban ismerik az új techikákat és az új felhasználói generációk
elvárásait. Vagy pl. gyakrabban és szakszerűbben kellene megkérdezni magukat a felhasználókat is, hogy mire van szükségük.”
A 3. kérdésre adott válaszában a tegnapi konferencián is kifejtett wikipedia-szerkesztői könyvtárosi szerepvállalást említette, illetve a könyves webhelyek életébe való aktív bekapcsolódást, mivel azok olvasásra, új művel felfedezésére csábítanak.
A 4. kérdésre a válasz, hogy el kellene kerülni a világ elszáguldását a könyvtárak mellett. Ha pl. a webarchiválásba nem vágnak bele a könyvtárak, akkor más fogja elvégezni helyettük.
Az 5. kérdésre: „ A MEK-be folyamatosan építgetünk be új funkciókat, amiknek értelmét látjuk és fenn is tudjuk tartani: van RSS-ünk, Meebo csevegődobozunk, kereső-widgetünk az iGoogle-hoz, AddThis megosztó gombunk, torrent szerverünk, iWiW klubunk, stb. és a belső kommunikációhoz és adminisztrációhoz is többféle új eszközt használunk. Szeretnénk majd egy DigiWiki-t létrehozni, ahol a digitalizálással kapcsolatos tudásanyagot gyűjthetnék össze az ezzel foglalkozó könyvtárosok és egyéb szakemberek – ezt az ötletet a május végi egyesületi közgyűlésünkön vetjük majd fel. Ugyancsak itt lesz szó a Librivox (librivox.org) támogatásáról: ezen a közösségi site-on önkéntesek olvasnak fel hangoskönyveket (de egyelőre minimális a magyar anyag).”
A 6. kérdésre adott válasz: „Megkerülhetetlen. Együtt kell vele működni és tanulni tőle, illetve jobbat csinálni, ahol lehet, mert sok mindenben messze nem tökéletes.”
Az utolsó kérdésre adott válasz pedig részben egybecseng a konferencián Ungváry Rudolf által fejtegetett jelenségekkel is. A könyvtárak közti távolság nőni fog ami az innovativitást és a web 2-es eszközök használatát jellemzi. Számot kell vetni azzal, hogy egyre nehezebb lesz menedzselni az egyre komplexebb, sokfelé szétszórt és sokféle szolgáltatásokat. Talán egy konszolidációs folyamat során jobban letisztulnak a szabványok, szokások és megoldások. A hasznosság mérhetőbbé válik, s számos funkció pedig bekerül a megújuló integrált könyvtári rendszerekbe, így egy rendszerből lenne számos web 2-es funkció kezelhető. Ennek megvalósulásának időtávja azonban túl nyúlik a kérdésben jelzett 5 éven.
Fodor János becsatolta a már a blogunkra is feltett tanszéki kutatási munka ismertetőjét.
Részletesebb válaszokat pedig még Koroknai Sándor adott:
- Koroknai Úr is a szemléletváltást emlegeti. A web 2-es megoldások haszna még nehezen mérhető, a fenntartó felé való sikerpropagandára, csak igen korlátozottan használhatóak fel. Nem szabadna összemosni a honalp és az OPAC látogatóinak számát, míg egy CMS rendszer nagyságrenddel javíthat a statisztikai látogatottságon, ám ez csak játék a számokkal.
- Lépésről lépésre haladó a legalapvetőbb ismeretektől induló technikai sgeítséget kell nyújtani, nem elég azt mondnai, hogy dobj fel egy blogot az FTP szerverre, mert aki idáig csupán böngészésre használta a számítógépét, semmit sem fog érteni belőle.
- Az ebook-jelenség_ „Bárki bármit mond, én már három vagy négy éve tartom magam az akkori meglátásomhoz és az egyre kezd beigazolódni. Előbb utóbb kiforrja magát a technológia, hogy az iPad vonal vagy a EInk vonal, miként él meg egymás mellett, mit hoz a jövő nem tudom, de az ebook mindent visz.” S ez újabb csapást fog mérni a fizikai gyűjteményi alapú jelenlegi statisztikai rendszerre.
- Ne várjuk a mannát s a szánkba repülő sült galambot. Minél több konkrét fejlesztést kell a kisközösségekben is eredményként letenni az asztalra.
- K2-es tervek: „Tucatnyi. Most épp a Youtube a támadás egyik fő iránya.
Rengeteg dolog kihasználatlan a weben. Ma majdnem hanyatt estem a széken, amikor Gmail-es oktatóanyagot láttam 10 rongyért (akciósan a 24-ből.) mi meg 3000 azaz háromezer forintért tartunk 20 órás internet tanfolyamot, aminek része a gmail.
Mindemellett mint kisvárosi közkönyvtárban dolgozó lokálpatrióta ezermester helyileg a webkettős dolgokat nagyobbik hányadát a helyismeret vonatkozásában tudom elképzelni.” - „Sok esetben akadály, néha szövetséges. Tény, hogy nálunk az elmúlt 10 évben a szépirodalom kölcsönzése nem csökkent. Egy darabbal sem. A szak az viszont igen. Ez valszeg a Net, a Google hatása.”
- A felsőoktatási intézmények könyvtárainak sorsa anyaintézményük versenyképességén áll, vagy bukik. A megyei és nagyvárosi könyvtárak szilárdan talpon maradnak. A fiatalok internet felé fordulása azonban megpecsételheti számos kisebb közkönyvtár sorsát. 10 év múlva Koroknai Sándor szerint a 20 ezer lakos alatti települések könyvtárai igen nehéz helyzetbe kerülhetnek akkor, ha nem újítanak a közösségi tér koncepciójának irányába. Aki nem képes vonzó közösségi tereket kialakítani elbukik, a többiek viszont sikeresek lehetnek továbbra is.
Az összefoglalót Németh Márton készítette.