könyvtár 2.0 kísérleti műhely

Stalking the wild appeal factor: readers’ advisory and social networking sites /
Trott, Barry – Stover, Kaite Mediatore
Reference and User Services Quarterly. – 48. (2009) 3. p. 243-246, 269.

Az olvasói tanácsadó (RA) szolgálatok általában az olvasók és a tanácsadó könyvtárosok közötti párbeszéden alapuló kommunikációra koncentrálnak. Napjainkban az RA gyakorlata azon alapszik, hogy a tájékoztató könyvtáros javaslatokat tesz az olvasónak, és figyelmesen meghallgatja, mi a véleménye azokról a könyvekről és szerzőikről, amelyek mindkettőjüknek tetszettek. A könyvtáros ezt az egyetértést használja fel olyan javaslatokra, melyek túllépnek a téma vagy a műfaj alapvető megfelelésén. E módon az RA-szolgálat mindig is “2.0-s” volt. A Könyvtár 2.0 mozgalom a technológiára koncentrálva kíván még inkább felhasználó központú könyvtárat kiépíteni, és propagálja a közösségek fejlesztését, kiterjesztését a virtuális világba. A cikk ismertet néhány jelentős könyves közösségi oldalt, és hogy miképpen lehet ezt a milliókat érdeklő információ forrást beépíteni az RA gyakorlatába. Az írás kitér arra is, hogyan tudja a könyvtáros felhasználni a címkézést az ajánlások bővítéshez.

Hacking Blackboard: Customizing Access to Library Resources through the Blackboard Course Management System / Kellam, Lynda M. – Cox, Richard – Winkler, Hannah
Journal of Web Librarianship. 3. (2009) 4. p. 349-363.

Az egyetemi könyvtárak jó ideje próbálják beépíteni szolgáltatásaikat használóik kedvenc hálózati helyeire, például a közösségi oldalakra. Az észak-karolinai egyetem könyvtára például a campus Blackboard nevű kurzuskezelő rendszerébe integrálta a könyvtár online forrásait.

Évekig statikus HTML oldalakkal dolgoztak, de tartalom elburjánzásával ezek egyre kezelhetetlenebbek lettek, ráadásul a tartalmak kereshetősége sem volt kielégítő. Hogy kiküszöböljék ezeket a nehézségeket, valamint hogy a hallgatók egyéni igényeinek minél jobban megfelelhessenek, a Blackboardra bejelentkező hallgatók  önmagukról közölt adatait felhasználva  létrehozták a Course Resources Tool nevű forráskezelőt és a Library Resources Portal nevű portált. Ezek tartalomfeltöltésre jogosult kezelői képesek a könyvtári forrásokat az egyetem, az egyes karok, vagy a kurzusok szintjéhez  kapcsolni. A bevezetés kezdeti bonyodalmai után a projekt egyértelműen pozitív fogadtatásra lelt.
A közkedveltséget a beépített források használati adatai is mutatják, a látogatottságuk lassan a könyvtár saját weboldaláét is túlszárnyalja.

Instruction 2.0 — What are we actually doing? / Bobish, Greg
Communications in Information Literacy. – 4. (2010) 1. p. 93-111.

Az ARL felmérése a tudományos könyvtárak szövetségéhez tartozó könyvtárak könyvtári útmutatóként szolgáló weboldalait vizsgálta, megpróbálva feltérképezni az ezeken elérhető 2.0-s eszközöket, melyek kifejezetten a használóképzést szolgálják. Minden egyes eszköz meglétét illetve hiányát elemezték, valamint átfogó értékelést is közreadtak ezen eszközök használatának jelenlegi állapotáról.

A felmérés teljes egészében itt olvasható:
http://www.comminfolit.org/index.php/cil/article/view/Vol4-2010AR5/116

Towards School Library 2.0: an overview of social software tools for teacher librarians / Naslund, Jo-Anne – Giustini, Dean
School Libraries Worldwide. – 14. (2008) 2. p. 55-67.

A cikk bemutat néhányat a legnépszerűbb Web 2.0-s tanulási eszközök közül tanárok és könyvtáros tanárok számára. A közösségi szoftverekről folyó vita ismertetése mellett elővezeti a legfontosabb Web 2.0-s eszközöket, és bemutatja, hogyan alkalmazzák ezeket különböző iskolai célokra. A szerzők (mindketten felsőoktatási könyvtárosok) úgy vélik, hogy a közösségi szoftver kritikus fontosságú a tanulás szempontjából a digitális korban, és idéznek számos, ezen a területen dolgozó szakembert, hogy érvekkel alátámasszák álláspontjukat. Számos ilyen új eszköz hatással van a “a tanulásra-orientált szervezeteken belül a tanításra, a tanulásra és a kreatív kifejezésre”(Horizon Report, 2008), és ösztönzi az együttműködést, a tudás-építést és a kollektív intelligenciát (“a tömegek bölcsességét”). A Web 2.0 népszerűsítésével a könyvtáros tanárok kiemelkedő szerepet játszhatnak az iskolákban és felkelthetik a pedagógia figyelmét az iGenerációra (Wikipedia, 2008). Sok tanár ezt a tendenciát már Iskolai könyvtár 2.0-nak nevezi (Harris, 2005).

Adoption of Library 2.0 functionalities by academic libraries and users: a knowledge management perspective / Kim, Yong-Mi – Abbas, June
The Journal of Academic Librarianship. – 36. (2010) 3. p. 211-218.

A tanulmány tudásmenedzsment-perspektívájából azt vizsgálja, hogyan használják a felsőoktatási könyvtárak és olvasóik a Könyvtár 2.0-ás alkalmazásokat. Véletlenszerűen kiválasztott 230 felsőoktatási könyvtár honlapját elemezve és 184 felhasználót megkérdezve a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a könyvtárak széles köre élt az RSS és a blogok lehetőségével, míg olvasóik zöme a könyvjelző funkciót használta.

Library 2.0: blogs, wikis, and RSS to serve the library / Zanin-Yost, Alessia
Library Philosophy and Practice. – 2010. Sept. 4 p.

A Web 2.0 állhat szövegekből, képekből, filmekből, zenéből, hangokból, tehát szövegektől multimédiáig mindenből. A Web 2.0 segítségével a felhasználó a rendelkezésre álló olcsó és könnyen kezelhető szoftver jóvoltából maga is létrehozhat információkat. A wiki, a blog és az RSS [Rich Site Summary] a példái annak, hogyan használja fel mind a fiatal, mind az idősebb nemzedék ezt a technikát arra, hogy információkat, küldjenek, fogadjanak és hozzanak létre. A cikk e három technikáról nyújt áttekintést példákkal szemléltetve könyvtári alkalmazásukat, és azt is vizsgálja, érdemes-e ezeket felhasználni a könyvtári szolgáltatásokban.
http://www.webpages.uidaho.edu/~mbolin/zanin-yost2.pdf

The adventures of LASSIE: Libraries, social software and distance learners / Secker, Jane
Serials. – 21. (2008) 2. p. 112-115.

A tanulmány áttekinti a University of London Libraries and Social Software in Education (LASSIE) projektjét. A projekt azt vizsgálta, hogy a közösségi szoftver vagy a Web 2.0-s technológiák növelhetik-e a távoktatásban részt vevők tapasztalatait a könyvtárakkal kapcsolatban. Részletes szakirodalmi áttekintés után, amely meghatározta a kapcsolódó fogalmakat, mint pl. a Könyvtár 2.0-t, könyvtári példákkal szolgál, amelyek a következő eszközöket használják: blogok, wikik, közösségi oldalak, közös könyvjelzők, és média-megosztó oldalak. A LASSIE projekt keretében öt esettanulmány készült, amelyek a következőket vizsgálták meg részletesebben: közösségi szoftver és olvasási listák, közös könyvjelzők és a könyvtárak, a podcasting és információs műveltség, a blogolás, és a Facebook és a könyvtárak. Arra a következtetésre jutott, hogy a közösségi szoftvert legjobban a távoli hallgatók információs írástudásának támogatására lehet használni.

Evolution to revolution to Chaos? Reference in transition / Abram, Stephen
Searcher. – 16. 8. (2008) p. 42-48.

A referensz- és a kutatás számára nyújtott egyéb szolgáltatások – ezek azok a szolgáltatások, ahol a könyvtárosz olvasóval közvetlenül találkozik – kiszámíthatatlan jövő elé néznek. Az aszinkron és aszimmetrikus fenyegetések sokféle kihívást jelentenek a referenszkönyvtárosok számára. A referensz sorsa világosabbá vált a Web 2.0-ról és a Könyvtár 2.0-ról folyó megbeszélések és viták során. A hangsúly átkerült a technológia megértéséről és megtanulásáról a használók viselkedése összefüggéseinek megértésére. A cikk felhívja a figyelmet, hogy itt az ideje, hogy meghatározzuk az “igazi” ügyfél kiszolgálásával kapcsolatos hosszú és rövid távú stratégiák teendőinek fontossági sorrendjét, és a Web 2.0-s eszközök új készletét alkalmazzuk, középpontban az emberi kapcsolatokkal, majd bemutat néhány forgatókönyvet a referensz jövőjére.

The Contemporary Librarian : Skills, Knowledge and Attributes Required in a World of Emerging Technologies / Partridge, Helen - Menzies, Victoria - Lee, Julie - Munro, Carrie
Library & Information Science Research. – 32.(2010) 4. p. 265-271.

Milyen eszközökre, ismeretekre és készségekre van szüksége a sikeres könyvtári és információs szakembereknek az állandóan változó technológiai környezetben? Ez volt a témája annak a vizsgálatnak, melyet Australian Learning and Teaching Council kezdeményezett, és amelyben hetvenhat könyvtáros vett részt.
A szövegbányászat és elemzés szerint a válaszok három fő fogalom köré csoportosulnak: könyvtárak, emberek, állás.
Amíg a Könyvtár 2.0 kifejezés kifejezetten a változást sugallta a résztvevők számára, addig a 2.0-s könyvtárost nem új szereplőként értelmezték, hanem mint követendő, jó könyvtárosi gyakorlatot. Valamennyien kifejezték, hogy a képzettség mellett a jövőben is kulcsfontosságúak a személyes tulajdonságok a sikeres könyvtári vagy információs munkához.

Taking Library 2.0 to the next level: Using a course wiki for teaching information literacy to honors students / Niedbala, Mona Anne – Fogleman, Jay
Journal of Library Administration. – 50. (2010) 7-8. p. 867-882.

A School of Education (University of Rhode Island) könyvtárosa és egyik oktatója a hallgatók kommunikációs szokásaiból, kommunikációs eszközökkel és technológiákkal való szoros és baráti viszonyából tőkét kovácsolva segíti őket a 21. században szükséges információs írástudás megszerzésében. A könyvtári útmutatót, online kutatási módszereket és szakszerű értékelési eszközöket wiki formában tálalva fejlesztik a hallgatók kutatási jártasságát és tanulmányi munkáját. Ismét bebizonyosodott, hogy az információs források és a hálózati technológiák robbanásszerű megjelenése óriási lehetőségeket nyújt a felsőoktatás számára is.